Badacsony látnivalói

A turista út a kikötõbõl vagy a vasúti megállótól a Római utca felé halad, melyen nyugat felé fordulva érjük el a Szegedy Róza utcát, amely Badacsony legfõbb látnivalóihoz vezet. Itt található a Bogyay-Malatinszky- kúria , amely 1780-ban épült, a Balatonra nézõ nyolc nagy, beüvegezett, íves árkáddal. Ma a szõlészeti kutatás céljait szolgálja. A Bogyay család évszázadokon át élt a Balaton-felvidéken, tagjai katonatisztek, vármegyei elöljárók voltak.

Rózsa-kõ a hegyoldalról lehasadt bazaltkő valószínûleg Kisfaludy Rózájáról kapta a nevét, amelyet 1886-ban be is véstek a szikla oldalába. A néphit azután fontos szerepet adott a kõnek: a hagyomány szerint, ha egy fiú és egy leány a Balatonnak hátat fordítva leül rá, még abban az esztendõben jegyesek lesznek, sõt, elég, ha a kedveséért sóhajtó leány ül rá, szerelmük ez esetben is beteljesedik.

A tovább vezetõ hosszú lépcsõsor fáradalmai után a Kisfaludy-kilátóhoz érünk, amely a hegy 438 méteres magasságában készült, ahonnan a  Balatonra és a környezõ hegyekre nyíló csodálatos panoráma kárpótol bennünket.
 

Hertelendy Károly a 19. század közepén Zala vármegye alispánjaként felkarolta és támogatta a balatoni hajózás megindításának ügyét s a róla elnevezett emlékmûtõl szép kilátás nyílik a tomaji öbölre és az örsi-hegyre.
 

A Kõ-kapu kõoszlopai jól szemléltetik a víz és a szél erejét. A természeti erõk eróziós munkája nyomán létrejött hatalmas, még álló bazalttornyok körül a ledõlt, széttöredezett oszlopokból valóságos kõtenger, kõfolyás alakult ki. A közelében fakadó Klastrom-kút hűs vizével szomjunkat enyhíthetjük. Kitűnõ ivóvíz, hõmérséklete télen-nyáron 4-5 fokos. Közelében állt egykor a Szent Imrérõl elnevezett pálos kolostor. A néphagyomány azt tartja, hogy a kolostorban lakó szerzeteseknek adományozott szõlõben termelték elõször a francia, burgundi eredetû pinot gris, azaz szürkebarát nevű szõlõt.
 

A Rodostó turistaház 1936-ban, magyaros stílusban épült, Rákóczi Ferenc és bujdosó társának emlékére. Falán két táblát helyeztek el, az egyik Rákóczi és társai emlékét õrzi, a másik táblára azok nevei kerültek, akik munkásságukkal sokat tettek a hegy megmentéséért, többek között azért, hogy beszüntessék a Badacsony létét fenyegetõ robbantásos bazaltkitermelést.
 

A Bujdosók lépcsõje összesen 464 lépcsõfokból áll, pihenõkkel elválasztott szakaszait a kuruc kor nevezetes személyeirõl (Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen, Cinka Panna) nevezték el.
 

A Tördemici kilátóhely nevû pontról a Szent György-hegy tetejénél bazaltorgonás, lejjebb pincékkel, présházakkal teleszórt oldal tûnik elénk, balra Szigliget várának romja trónol az egyik dombtetõn, azután a balatonedericsi Sárkány-erdõ, a Csobánc, a Gulács. A távolban a Keszthelyi-hegység vonulatai kéklenek.

Ranolder-kereszt: A hegy fennsíkjának déli, éles párkányán, mintegy 400m magasan álló óriási kõkeresztet Ranolder János veszprémi püspök emeltette 1857-ben. A kereszt egy-egy nagyobb darabját 40 bivallyal vontatták fel a hegyre. A Balaton lélegzetelállító panorámájára tekinthetünk mellõle.

A Harangozó-börc a Ranolder-kereszt alatt levõ kilátóhely. A nép gyapjúzsákoknak nevezte el az itt magasodó bazaltoszlopokat és tornyokat.
Eötvös Károly, a Balaton híres kutatója leírta, hogy ha a kinyúló kõpadot kalapáccsal megütik olyan hangot ad, mintha óriási harang kondulna meg.

A Szent Donát-kápolna a 19. században épült neogót stílusban.

A Római út mellett haladva a hegyoldal felé emléktábla jelöli Egry József felsõ házát, ahol a festõ elõször lakott.

Európa első bazalttemploma a kéttornyú Szent Imre-templom 1932-ben épült neoromán stílusban. Fõoltárképe három eseményt ábrázol Jézus életébõl (Utolsó vacsora, Getsemáni-kert, Feltámadás), melyek Udvardi Erzsébet festõmûvész munkáját dicsérik. A templom plébánosa volt dr. Lékai László, a késõbbi esztergomi érsek; õ állíttatta helyre a templomot ért második világháborús károkat.